Nem uralom még a bloggolási technikát de előbb-utőbb belejövök. Pl. az előző bejegyzés dátumát elfelejtettem beállítani. Helyesen 2005. december 12.

Akkor jöjjön az érdemi.

Tegnap, azaz kedden (dec. 13.) hirtelen felindulásból elrepültem Kolozsvárra, Tőkés László hívására. Az EMNT kétéves születésnapja alkalmából tartottunk sajtótájékoztatót. Töprengtem egy kicsit, menjek-e, mert estére együttes frakcióülést hirdettek és tudtam, ha elmegyek, délutánra nem érek vissza és majd azt gondolják, menekülök. Azt is tudtam viszont, hogy a püspök és Sziszi mellett a helyem, hiszen az EMNT közös projekt és még nem merültek ki tartalékai, sőt… Mentem tehát, bár karikás szemmel, mert azélőtti éjszaka a parlamentben bütyköltem egy szöveget a temesvári Heti Új Szó Keresztmetszet rovatába a kisebbségek jogállásáról szóló törvény ürügyén, majd a Magyar Kisebbségnek szánt elemzés első vázlatát tettem-vettem hajnalig. Jól esett gyalogolni hajnalban hazafelé, akkor már a kóbor kutyák is belefáradnak a gyanutlan járókelő kergetésébe.

Tehát sajtótáj, várakozás feletti érdeklődés, Sziszivel formában vagyunk, mint a régi szép reformos időkben. Kolozsváron más hangulatú egy sajtótáj mint otthon Temesváron, vagy Bukarestben. Harcolunk a kétnyelvűséggel, aztán észreveszem, hogy egy idő után csak románul mondom. Mérges is leszek magamra de nem mutatom. Jelzik, hogy ne erőltessem, kifutuk az időből.

Délután rövid családi program fiaimmal, majd baráti látogatás a JEA székhelyére. Itt mindig elönt az elégedettség, hogy mégsem hiába telt el az elmúlt 15 év, valami értelmeset is sikerült összehozni.

Reptér, a kötelező egyórás késés, Bukarest by night, rádöbbenek, nem is idegesít már annyira, mint néhány évvel ezelőtt. Ez a politikai asszimiláció jele lenne? Jó lesz önvizsgálatot tartani.

Szerda (dec. 14) délelőtt RTV, Mosonyi Emőke hívott az Össztűzbe (vagy Kereszttűz?). Tetszik a műfaj, jók a partnerek is. Okoskodom az amerikai támaszpontok ürügyén a román kül- és biztonságpolitikáról. A külpol nem igazán az én műfajom, a biztonságpolitikához viszont szép lassan kezdek konyítani. Azért sok még a tanulnivaló e téren is. aztán az obligát kisebbségi törvény. A kérdezők (Marosvásárhelyi Rádió, MASZOL) a végén kicsit frusztráltak, nem voltak elég kemények, mondják. Szerintem korrektek voltak. Lehet, most megnézem magam hétfőn. Ez más alkalmakkor nemigen szokott összejönni, bár igen hasznos lenne megszemlélni a teljesítményt, hátha most lesz rá idő.

Délben-délután ügyintézés: “kijárás”, apró ügyek de időigényesek. Nem az én műfajom, de ezt is kell művelni. Majd átnézem az eheti törvénytervezet-termést, eldobom az eldobnivalókat, félreteszem, amiről úgy gondolom, hogy érdemes foglalkozni valamennyit. Ezeket majd később dobom el. marad néhány, ami a táskámba kerül. Ezeknek jó esélyük van, hogy érdemben átnézzem.
A pingpongozás ezen a héten elmarad, sajnos. Úgy nézem, ismét itt ér az éjszaka a frakcióirodában.