Újraolvasom a hétfői bejegyzést a CNSAS-kuratórium megválasztásáról és rádöbbenek: javíthatatlan naív vagyok. Elhittem, hogy mocorog a változás. Jól szájonvágtak a tegnap. Ismét kezd úrrá lenni rajtam a reménytelenség. Az államelnök zseniálisan kavar, de egyre kevésbé hiszem már, hogy jó irányba. Ahogyan Ticut kipattintották a szekusfürkész testületből, oly lefegyverző pofátlanság, amire még a román politikai életben sem gyakran kerül sor. Félek, ez valaminek a végét jelenti. Most rezignáltan figyelem, hogyan lehet ezt normálisnak kommunikálni. Várom a “demokrata meggyőződésű” értelmiségi elit reakcióját, akik eddig Basescutól várták a csodát és szinte feltétel nélkül támogatták, magyarázták meredekebbnél meredekebb húzásait. Ma (szerdán, március 29-én) a Horia Rusu Alapítvány által szervezett kerekasztal-vita előtt erről váltottunk néhány gondolatot Smaranda Enacheval és Dinu Zamfirescuval, ők is ezt az életérzést fogalmazták meg.

Kedd (március 28.) este – együttes frakcióülés. Markó Béla szerint különleges érzékem van, hogy felingereljem a békés, egyetértésre és konfliktusmentes együttlétre vágyó frakciót. Akik ismernek, tudják, hogy nem igaz: nem szoktam önmagáért keresni a konfliktust. Mégis egyre gyakrabban sikerül állóvizet kavarni, de egyre kevésbé látom értelmét. Most éppen az antikorrupciós harcban elért újabb RMDSZ-siker (a Képviselőházban az RMDSZ szavazatai mentettek meg az elutasítástól egy PSD-s tervezetet miszerint a legfelsőbb ügyészt nem az igazságügyminiszter, hanem a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) javasolja) és az örök sláger, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény taktikai vonatkozásai kapcsán lettem ismét zavaró elem. Egyik sem egyértelmű, gondos mérlegelést igényelne, de igen nehéz ebben a frakcióban higgadt vitát folytatni, miközben tele vagyunk előítélettel a másik iránt (ez rám is érvényes, de jóval kisebb mértékben, mint a többieknél), illetve a társaság nagyrésze az óráját nézi, mikor lesz vége a feleslegesnek tartott vitának és mehetünk dolgainkat intézni. Visszatérek e napló hasábjain mindkét témára, már csak azért is, hátha sikerül a blogolvasó törzsközönség egy részét vitára ingerelni.

Nyugodalmas jóéjszakát mindenkinek.