# kajakos
2008. január 10., 20:34 e

Tisztelt Toró T. Tibor.

1. Mit jelent az, hogy az MPP és Tőkés László képviseli a „nemzeti” oldalt? Az erdélyi magyarság másik hányada (kb,. 2/3 része) az hova sorolandó?
2. Ha valaki nem döngeti a mellét magyarságát hangoztatva úton s útfélen, nem hord 64 vármegyés pólót, jóban van a nem magyar szomszédjával, „csak” egyszerűen magyar ezen a vidéken, akkor az az ember még tagja lehet nemzeti közösségünknek vagy ő már a „neptuni” kategóriába tartozik és „elvtársnak” kell szólítani?
3. Azon kivül, hogy élesen bírálják (jól teszik) az udemerét (sic!), milyen konkrét programmal akarják megszólítani a választókat? És mikor? Ne vegye személyeskedésnek, de hozzám még nem jutott el a programjuk, sőt még az EMNT programja sem, pedig azt már jó néhány éve készítik (legalábbis így nyilatkozta Ön és Szilágyi Zsolt is évekkel ezelőtt).
4. Ha már nem lesz parlamenti képviselete a romániai magyarságnak (az egymásra mutogatás mellett), milyen eszközöket lát Őn alkalmazhatónak nemzeti közösségünk érdekeinek megvalósítására és a kikényszerített eddigi eredmények megtartására?

Tisztelt Kajakos!
Köszönöm a türelmét. Jók a kérdések, bár érzik rajtuk az indulat. Bizonyára van oka rá közvetlen környezetéből származó tapasztalat alapján. Tehát:
1. Még nem tudom, mit képvisel majd az MPP, hamarosan kiderül. Tudom, hogy milyen értékrendet jelenít meg Tőkés László, de erről már többször volt szó, szerintem ön is tudja. Természetesen minden magyar része a nemzetnek, csak egyesek a magyarságukat, a nemzethez tartozásukat kiemelt értékként élik meg, ez fontos számunkra, foglalkoztatja őket és közéleti – a politikával foglalkozók politikai – szerepvállásukban, akár verbális szinten is ez kiemelt hangsúlyt kap. Persze, ennek az ellenkezője is igaz lehet a “ketteseknél”, akik identitásának meghatározó eleme, hogy tudatosan nem tartják értéknek magyarságukat és állandó kényszert éreznek a “kulturkampfra”. A “hármasok”, a két ideáltipus közötti folytonos átmenetet jelentő többség, aki választások alkalmával eldönti, melyik atitűd vagy annak melyik formája áll hozzá közelebb és odaáll, vagy ha nem tud választani a kínálatból, félreáll. Attól még persze magyarok…
2. Most látom, hogy már a második kérdésre is válaszoltam. Én sem szoktam 64 vármegyés pólót viselni, az összes szomszédom “nemmagyar”, van közöttük, akivel jóban is vagyok, már amennyire egy tömbházban lehet szomszédi kapcsolatokat ápolni. A tudatos “neptunosokkal” vitám van, főleg, ha politikusok, a “neptuni” eszmék híveit pedig próbálom meggyőzni a magam vélt igazáról, ha erre alkalom kínálkozik.
3. Az EMNT mozgalomként született akkor, amikor az erdélyi magyar autonómia képviselete veszélybe került. Sikeresnek mondható, hiszen sikerült azt a politika és a közélet napirendjén tartani, tematizálni a róla szóló vitát és rákényszeríteni a hivatásos politikusokat, hogy foglalkozzanak vele. Ezen igyekezetében az EMNT égisze alatt több programatikus dokumentum született, utána kellene olvasni. Nem veszem személyeskedésnek, csak rezignáltan állapítom meg a propaganda hatékonyságát. Kis túlzással azt is mondhatnám: az elmúlt években az RMDSZ programjának legkreatívabb, helyzetteremtő részeit az ellenzék alkotta, hogy a kampányban legyen mire hivatkozni, majd az azt követő békeidőkben a csúcsvezetés a politikai cselekvés szintjén legyen mit elfelejtsen. De a kétosztatú – plurális – politikai mezőben talán ez másként lesz, felértékelődnek a programok.
4. Én a képviselet megerősítésében, kiegyensúlyozásában és hatékonyabbá tételében gondolkodom, ezen munkálkodom, remélem, azok lesznek többen (elegen), akik hasonlóan gondolják. Azt viszont nem szeretem, amikor az egység-demagógia eszközével a politikai elit egy része meg akarja fosztani a közösség másik részét a politikai képviselettől.
Kívánok több empátiát a másik gondolatainak megértésében. Barátsággal
TTT